Még, ha az is a módi, hogy fel kell nőnünk, és másként kell a dolgokat látnunk, be kell állnunk a sorba, már nem szabad csak úgy az örömért örülni, csak úgy gyönyörködni a szépben,mert már mindent de mindent meg kell magyarázni, azért a fantázia birodalma mindig elérhető közelségben marad életünk során, a kérdés csupán csak az, hogy emlékszünk-e még az oda vezető útra. Kérdezzük meg bátran, hogy engedjük-e még néhanapján a bennünk élő ...
Vedd fel a ritmust, ébredj korán, nincs idő lustulni. Toljad befelé a kávét, lehetőleg már felöltözve, két harapás kaja között, de ha nem reggelizel, az sem baj, manapság már nincs divatja. Jöhet az energiaital cigivel, jó lesz az is a kocsiban, csak el ne késs, mert rohanás van, nem állhatsz meg. Pörög a meló, még nem ettél csak ideget, de abból már jó sokat, ez is mit csinál, meg még annak is az anyját, miért kell ezt folyton, kell még egy kávé, nem lehet ...
Örökösen csak elvárásokkal fordulsz ahhoz az egyetlen testhez, amiben ezt az életedet kell élned. Hű szolgád, igen, de talán mégis megérdemelné, hogy néha rá is odafigyelj. Ha nem is fogod eleinte egész nap tudatosan védeni, azért idővel igazán rászokhatnál, mert meghálálja, és végső soron ez lenne a te érdeked. Ne pusztítsd szándékkal, mert bosszút áll rajtad. Most még azt hiszed, hogy eldugsz egy kis stresszt ide meg oda is, megoldatlan konfliktusok, ...
A félelem az egész életünket végigkíséri, pedig valójában semmit sem tudunk róla. Mi is az a félelem? Csak olyan dolgoktól rettegünk, amiknek sejtjük a létezését, amikről hallottunk, amiket már elképzeltünk, amiket meg is fogalmaztunk talán valamikor, csendben, úgy magunkban. Ezek közül is azoktól jön ránk a frász a leginkább, ahol nagyobb valószínűséget érzünk a bekövetkezésre. Ritkán stresszelünk vulkánkitörés miatt, ha ezer meg ezer kilométerekre ...
Megannyi csoda között, amit a négylábúak igyekeztek már megtanítani nekünk, embereknek, az egyik legmegindítóbb az a terápiában betöltött szerepük. Vajon miért nem gondoljuk ezt tovább? Tudod, hogy mi mindenre képesek, milyen feltétel nélküli szeretettel viseltetnek irántunk. Milliószor kimondtuk már, hogy nem a testet, nem a formát szeretik bennünk, hát akkor mi miért mindig ezekkel törődünk a legtöbbet? A kisállatod vagy a nagy téged az életnek lát, ami ...
Nem tudom megmondani, hogy más miként tolja végig a kezeléseket. Arról egyáltalán nem nyilatkozhatok, te hogyan csináld. Az egyetlen, amiben a segítségedre lehetek, szigorúan nem orvosi alapon, hogy elmesélem, nekem milyen volt a mérgektől és fájdalomtól izzó létezésemben való vergődés. Hátha mosolyt csalok az arcodra akkor, amikor a legnagyobb szükséged van rá.
Előtte
Ez alatt azt értem, hogy aznap, amikor nekiindulsz a legújabbnak, mert hát a többi ...
Ha a sors azt az utat szánta neked, hogy meg kell küzdened a rákoddal, akkor érdemes erre jól felkészülnöd már előre, nehogy úgy járj, ahogy én vagy sokan mások. Amikor kiírták az első kemómat, arra gondoltam, hogy majd számtalan kérdésem mindegyikére választ kapok az orvosomtól, mert valljuk be, azért filmek ide vagy oda, fogalmad sincs róla, hogy mi fog veled valójában történni. Ez nem titkolózás alapvetően, hanem arról van szó, hogy mindenki másként éli ...
Ünnep ez mai nap. Igaz, kicsit fura, de azért én bátran most ünnepnek nevezem. Éppen tíz éve van annak, hogy megkaptam az utolsó kemót. Akkoriban még ezt a szót is le tudtam volna hányni, és most visszatekintve, valahogy még mindig nem telt el annyi év, hogy a múlt távcsövén keresztül fátyolosan homályossá váljanak a képek. Abban sem hihetünk ám tökéletesen, hogy az a bizonyos öreg és tisztelendő idő majd mindig szebbé teszi, mert ezt aztán nem teszi se ...
Most, hogy már érzed, megteltél az ünnepek összes kellő és már bőven kelletlen falatjával, és le is öblítetted azt a soknál is sokkal több pompás nedűvel, felsejlett újra a soha még meg nem válaszolt kérdés: miért csináltam már megint ezt magammal? Sőt, a szilveszter hevében újra meg is fogadtad: most már minden más lesz, most már eljött az ideje a változásnak. De úgy tényleg: nőként már látod magadat kockás hassal, feszes karokkal, ahogy a frissen ...
Amikor elérkeztél oda, hogy már igazán érzed, nem tudsz uralkodni a tested felett, akkor éppen azon az állomáson állsz, ahonnan már kizárólag csak a magad útján indulhatsz tovább. Itt már nem fog rajtad segíteni senki, mindegy is, hogy milyen nyelven beszélsz. Hiába próbálsz útmutatást találni, hiába keresed lázasan, hogy melyik peronról és mikor indul tovább a te járatod, mert nem fogod megtalálni csak akkor, ha végre magadba nézel. Ehhez pedig erőre van ...
