Csillagbérc

Hétfő

Gondolkodtál már azon, hogy vajon szolgálja-e még a fejlődésedet az a múlt, amibe olyan erősen kapaszkodsz? Az is lehet, hogy már rég elérkezett az ideje a változásnak. Igen, fontos a múlt, ne tagadjuk jelentőségét, de csak annyiban ne, hogy szükséges lehet számodra, amit tanultál belőle. Kaptál valamit, ami talán fájt, talán örömteli volt, de egy biztos: hogy elmúlt. Nincs már itt veled, ahogy a jövő sem. Ebben a pillanatban találd meg önmagad, és nyiss az újra, a haladásra, a felismerésre. Fedezd fel újra önmagadban a lelkesedést, a bátorságot a változásra. Az utazás az életed része, még akkor is, ha egyhelyben szeretnél topogni. Az nem szolgál téged.

Kérdezd meg magadtól: Kapaszkodom valamibe, ami már elmúlt? Fogva tartanak feledett emlékek? Visszavágyom egy régi életbe? Hiszek abban, hogy a felismerés, a tudatosság már szinte egyet jelent a gyógyulással?

Ezen a héten, ebben a szépséges tavaszi energiában, idézd fel magadban a szenvedély izgalmát, az új kalandok semmihez sem hasonlítható ízét. Ismerd fel, ha ideje tovább lépned, és azt is figyeld meg, vajon kiteljesít-e a jelenlegi helyzeted. Valóban nincs már benned több? Nem hiszem! Az utad során jönnek-mennek a kapcsolataid, és jelentsenek bármit, ha nyitott vagy rá, mindből tanulhatsz valamit, vagy el kell fogadnod azt is, ha a tanító szerepe jutott osztályrészül. De ne állj meg! Ez még nem a csúcs! Ha már nincs hasznodra, sőt szinte rabolja az energiáidat egy régi, nem is oly igaz barátság, egy valaha volt szerelem, egy munkahely, de sorolhatnánk tovább is, akkor ideje átgondolnod, hogy meddig bilincseled még meg magadat. Akard a változást, és lelkesedj újra! Tavasszal talán még könnyebb ezt átéreznünk. Nyisd ki te is a sorsod a tavaszra, a megújulásra, a fejlődésre. Több vagy, mint hiszed!

Kedd

Szerda

Amit most a #blogszerda kapcsán hozok neked, az egy óriási "aha" volt. Akkora, hogy még ma is megdöbbent. A fejlődés során bizony megtörténik, hogy valami igazán komoly felismerésre bukkansz, de ezek általában sokkal kevésbé kellemesek, mint szeretnénk. Mégis megéri: Függők vonzásában

Csütörtök

Már megint annyira aktuális nálam is! Ezen persze már meg sem lepődök. Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Az a bizonyos múlt, azok a hozott programok, azok az öröklött, tanult minták, azok a megszámlálhatatlan lenyomatok mind hátráltatnak bennünket. Lehetséges, hogy jó részüket már az elménkben felismertük, de teljesen más érteni, mint megélni a szívedben. A jógamatracod pedig igen komoly terapeuta, de még ettől is többet kaphatsz és adhatsz, ha olyan közösségbe mész, ahol hasonló gondolkodású, és főleg hasonló úton járó társaiddal lehetsz együtt. Néha egy "vadidegentől" kapott fél mondat valóban többet lendít rajtad, mint több évnyi célzott terápia. Az elmúlt időszakban nagyon sok válasz érkezett hozzám, olyanok is, amikhez a fejemben nem is tartozott kérdés. Keress egy képzést, egy tanfolyamot, egy tábort, egy nyaralást, egy elvonulást, egy bármit, ahol te leszel önmagad számára az első. Ha most erre azt mondtad, hogy: nekem erre nincs pénzem, nincs időm, semmi szükségem rá, nem is szeretem az embereket, annyi dolgom lenne itthon is, stb.- akkor tudd, ők voltak a kifogások. Tedd félre az összeset, és sose felejtsd el, hogy magadba érdemes a leginkább befektetni, hiszen az eggyel vagy akár többel jobb önmagad mindenki hasznára válik. Ezek a tapasztalások messze felülmúlják az otthon, csendben végzett lelki gyakorlatokat. Igen, azok is nagyon kellenek, nagyon hasznosak, de együtt mindig erősebbek vagyunk, és mások igenis képesek lerombolni a magad köré épített falakat. Az a sok cucc, amit a lelki tarisznyádban cipelsz, nagyon megnehezíti a jógagyakorlást is. Mert viszed őket oda is. Ott ül melletted vagy rajtad az önbizalomhiány, az engem senki nem ért meg, az én ezt nem érdemlem meg és az összes társa is. Úgy jelentkeznek, mint: én ezt sosem fogom tudni megcsinálni, én ehhez túl kevés vagyok, és csak duruzsolnak neked minden irányból, te meg nem érted, hogy ha már egyszer azon a bizonyos jógamatracon állsz, akkor miért nem szállt még meg téged a béke. Egyszerűen csak azért, mert ezt a táskát kint kéne hagyni. Nem az öltözőben, hanem még attól is messzebb. Mert csodálatos vagy, és pont. A matracon és az életedben a múlt nem lehet a jelen. A múlt nem lehet jelen.

Péntek

Hozok is neked egy vizualizációt a meditációdhoz, mert néha jobb, könnyebb, ha van egy kis képi táptalaj az elmélyüléshez, amikor még nem járunk azon a szinten, ahol már semmilyen körítést nem igényel a csendünk. Képzeld el magadat egy folyó partján. Egy stégen állsz, előtted kikötve egy hajó. Pakold meg ezt a hajót vagy csónakot a múltadból magaddal hozott terhekkel. Szépen rakd meg. Menjenek bele a sérelmek, fájdalmak, negatív érzések, emlékek, mindenféle, amire már semmi szükséged. Ha elkészültél, akkor vegyél búcsút. Köszönd meg nekik, hogy jöttek, tanítottak, de most már indulniuk kell. Oldozd el a hajót, és engedd menni az egészet.

A Csillagbérc blog a Mama Manisha Mesék és Jóga részeként nőknek, anyukáknak, gyógyulni vágyóknak, útkeresőknek, úton levőknek, együttrezgőknek, spirituristáknak szolgáltat egy helyet, ahol a lélek pár percre megpihen, ahol kérdések ébrednek, és válaszok születnek.

További mesés és jógás tartalmakért pedig látogass el a

honlapunkra: www.mamamanisha.com illetve a

Youtube csatornánkra: https://www.youtube.com/@MamaManishaYoga

És csatlakozz hozzánk a közösségi média felületein is

Facebook: https://www.facebook.com/mamamanishayoga

Instagram: https://www.instagram.com/mamamanishayoga/

Pinterest: https://hu.pinterest.com/mamamanishamesei/