Hétfő
Hallottad már valaha azt, hogy "ugyan, lépj már tovább" vagy "minek bánkódsz emiatt", és azt hiszem, hogy hosszú még a sora azoknak a teljesen hasznavehetetlen tanácsoknak, kéréseknek, amikkel jóakaróink igyekeznek megvigasztalni bennünket. Lehet, hogy látjuk a tényeket: rossz kapcsolatból szálltál ki, már mindenki alig várta, hogy megtedd, de te mégsem vagy boldog, pedig ezt várják tőled. Elveszítetted az állásodat, a háziállatodat, csalódtál egy barátban, (és ez a sor is szinte végtelen) és a szeretet, hit, amiről úgy gondolod, hogy odaadtad, most céltalan. Tombol benned a hiány. Nem értik, ha azt mondod, időre van szükséged. Pedig mindenkinek időre van szüksége, és ezt a bizonyos időtartamot nem mások határozzák meg, mert egyszerűen nem lehet sürgetni.
Ezen a héten azzal fogunk foglalkozni, hogy van-e most az életünkben olyasmi, amit még nem gyászoltunk el, pedig az elvárás szerint már meg kellett volna történnie. A bánat nem rossz dolog! Az érzelmeink megélése, a fájdalom felismerése igenis segítségünkre lesz abban, hogy tovább tudjunk lépni.
Nagy a külső nyomás ezen a téren (is), pedig soha nem fogja tudni senki a helyünkbe képzelni magát, még akkor sem, ha látszólag részese volt a történetünknek. Mert annak a bizonyos történetnek a ránk vonatkozó része csakis bennünk van, és olyan elemeket is tartalmaz, amiknek a létezéséről talán még mi sem tudunk. Így most arra fektetjük a hangsúlyt, hogy megadjuk magunknak azt az időt, amire szükségünk van. A változás, a gyógyulás nem fog másként bekövetkezni, erről nem dönthet más, és engedd is el a téged ért vádakat ezzel kapcsolatban. Add meg a tiszteletet a fájdalomnak, és ha már szembe tudsz vele nézni, ha már fel tudtad dolgozni, magadtól is tovább tudsz majd indulni. Nagyon nem mindegy, hogy valóban megtörténik az elengedés, mert feldolgozásra került a téma, és kivonódtak az érzelmek, vagy eltemetve lett a probléma. Látszólag egyformák, de az első esetben hatékony és békés a továbblépés, míg a másik esetben csak egy sor további gondot okozunk magunknak.
Tudatos munkával juthatunk ki csak a bánatunkból. A szeretet egy állapot, szerencsére nem kell adni-venni. A hited pedig idővel új erőre kap. Azonban a bánat, veszteség érzésének elengedése során is érdemes nagyon ébernek lenni, hogy hol akar egó még benneragadni az önsajnáltatásban, és hol van még valós munka. Mint ahogy a 'jól vagyok' önámítása mögött is gyakran megbújik száműzött fájdalom, ami bár abban a pillanatban úgy tűnhet, megoldódott a "probléma", valójában csak élve lett eltemetve.
Ma csak tegyél fel kérdéseket magadnak a témával kapcsolatban, és légy nyitott a megszülető válaszaidra. Ügyelj arra, hogy az igazi válaszok nem az elméd teréből érkeznek: van, valami, amit még nem tudtam elengedni? Hol van most az életemben jelen a szomorúság? Milyen változásban vagyok most benne?
Kedd
Szerda
A #blogszerdán egy olyan történetet hozok neked a kis kávédhoz, teádhoz, szabad kis idődhöz, amit nagyon sokszor el kellett mesélnem ahhoz, hogy egy kicsit távolabb kerüljek tőle. Ez még szorosan kapcsolódik a daganatos betegségből való kilábaláshoz, és A kutyához az életemben: Ebnevelde- Amikor a kutya tanít
Csütörtök
Minden alapja az, hogy el tudjuk engedni magunktól a rosszat, a negatívat, vagy egyszerűen azt, ami már nem szolgál tovább bennünket. Mindeközben pedig el tudjuk fogadni, hogy minden jó úgy, ahogy van. Ezen a héten mégis kicsit belemegyünk a fájdalomba, hogy a gyökereinél szüntessük meg a problémát. Minden veszteségérzet a ragaszkodásunkból ered, de nem szabad azt hinnünk, hogy ez rossz. Spirituálisan arra tanítanak bennünket, hogy semmiféle ragaszkodást ne érezzünk senki és semmi iránt. Ha azonban ezt érzed, akkor sem vagy kevesebb. Csak fel kell ismerni, és dolgozni rajta. Ezen a héten adj magadnak egy napot, amikor istenesen kisírod magad. Mikor fordult elő veled utoljára, hogy megtisztultál? Keress magadnak egy kis időt a naptáradban, amikor egyedül leszel, és megengedheted magadnak, hogy útjára bocsátsd a bánatod (ez annyi minden lehet! Lehet, hogy csak a változástól való félelmeid nyomasztanak, egy új élethelyzet, egy veszteség, egy csalódás (a zárójel zárójele: a csalódás mindig az elvárásodból fakad, ezt ismerd fel!) de lehet, hogy „csak” a nem vagyok elég jó érzése dolgozik benned, stb, akármi) Hadd menjen!
Ezt a matracon is nagyon jól lehet ám gyakorolni! Az előre hajló testhelyzetek mind egyfajta erőteljesebb befelé figyelést hoznak el, és igen, előfordul, hogy a „semmiből” egyszeriben elsírod magad. Ilyen izgalmas ez a jóga! :D Nem kell megijedni tőle, csak hadd menjen, aminek mennie kell! Ha ezeket a pózokat hosszan kitartod, akkor még nagyobb esélyt adsz annak, hogy mélyebbre juss. A lehajtott fej pedig jelképezi azt is, hogy képes vagy fejet hajtani az élethelyzeted előtt. Elfogadod mindazt, ami van.
Péntek
Igen- igen, bizony a meditáció lesz a legjobb barátunk akkor is, amikor ezt a témakört járjuk körül. Amikor megtapasztalod a belső csended, és visszaszerzed az elveszettnek hitt békédet, amikor helyreáll az egyensúly. Ezt szorgalmasan gyakorolnunk kell, még akkor is (főleg akkor), amikor úgy érezzük, hogy ennek semmi értelme, hogy ez egy időpazarlás, vagy szimplán, hogy képtelenek vagyunk rá. Ha eljön a napodban az ideje a meditációnak, akkor már rögtön az elején, amikor a légzésedre koncentrálsz, engedd szépen el a fájdalmas érzéseket, a szomorúságot, a csalódottságot, tehetetlenségből fakadó dühöt, minden negatív érzést, emléket, jövőképet. Ez nem a valóság, és az érzéseid sem te vagy. Találj vissza önmagadhoz! Ha nem megy, választhatod azt is, hogy mélyen belemész valamibe, ami nyomaszt. Vázold fel magadnak a legeslegrosszabb eshetőségeket, éld át nagyon intenzíven a legrosszabbnak vélt élethelyzetet. Aztán lépj tovább! Nem biztos, hogy elsőre megy, legyél türelmes! Ha nincsenek elvárásaid, nem is fogsz csalódni! Ezt sokszor ismételgesd el. Hajlamosak vagyunk elfelejteni!
A Csillagbérc blog a Mama Manisha Mesék és Jóga részeként nőknek, anyukáknak, gyógyulni vágyóknak, útkeresőknek, úton levőknek, együttrezgőknek, spirituristáknak szolgáltat egy helyet, ahol a lélek pár percre megpihen, ahol kérdések ébrednek, és válaszok születnek.
További mesés és jógás tartalmakért pedig látogass el a
honlapunkra: www.mamamanisha.com illetve a
Youtube csatornánkra: https://www.youtube.com/@MamaManishaYoga
És csatlakozz hozzánk a közösségi média felületein is
Facebook: https://www.facebook.com/mamamanishayoga
Instagram: https://www.instagram.com/mamamanishayoga/
Pinterest: https://hu.pinterest.com/mamamanishamesei/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.