Csillagbérc

„Hagyjad már, hát valamiben meg kell halni!” „A nagyapám is dohányzott egész életében, mégis száz évig élt…” „Öreg vagyok én már ahhoz, hogy változtassak, eddig is jól megvoltam.” „Minek már erre a kis időre?” Ilyen, és ehhez hasonló blődségeket bizonyára hallottál már, és ha jól sejtem, most bőszen tudnád folytatni a felsorolást is. A lényeg, hogy érted. Valóban tenni akarsz az egészségedért, és nem elégszel meg azzal, hogy „ez már így veszett”, „anyámtól örököltem”? Akarod az életed minden területén, szinte a sejtjeidben érezni a teljességet? Az egészség nem a betegség hiánya, ezt már sokszor hallottad, és bizony így is van. Nem ennyi a történet. Nincs olyan, hogy egy betegség váratlanul üti fel a fejét, csak olyan, hogy addig nem figyeltél fel a jelekre, nem vetted őket komolyan, és nem igyekeztél azon, hogy tegyél valamit magadért.

Rohanunk, egyfolytában, és úgy folyik szét az élet legértékesebb ajándéka a hétköznapokban, hogy észre sem vesszük. Telnek napok, hetek, hónapok, szaladnak az évek, és mindig csak várunk valamire, hogy majd akkor, majd szilveszterkor már tényleg megfogadom, hogy másként lesz. Most már aztán oda fogok figyelni magamra, és le fogok fogyni, többet alszom, kevesebbet dohányzom, álljon bármi a te kis prioritáslistád élén. Valamin te is változtatni akarsz. De ha lehet, akkor azonnal. Gyors megoldást akarunk, de az soha nem az igazi változás. Az mélyről jön, és tudja, hogy folyamatos tudatosságot, kvázi melót igényel, de cserébe egészséget ad. Nem azt, hogy soha nem fogsz egyet sem köhinteni, hanem azt, hogy egyensúlyba hozod az életedet. Időt szánsz arra, hogy megelőzz, mert ha már baj van, akkor nem kapod vissza azt a sokat, amit másra vesztegettél.

Táplálkozz!

Szédítő a kavarodás az egészséges táplálkozás terén. Szinte minden dologról találsz egymásnak tökéletesen ellentmondó, tudományosan alátámasztott tényeket. Kapkodod a fejed, hogy mégis kinek hihetnél? Ki lesz a meggyőzőbb? Amit a professzor, a vén emeritus mond, vagy amit a takarítónéni a boltban? Ez itt paleo, az meg vegán, ez nem eszik sót, az meg minden nap vörösbort iszik, ez a kínaival szurkáltatja magát, az meg a homeopátiára esküszik, ez húst zabál, az norbizik, ez reikizik, az meg testet épít, ez a kefirre esküszik, az meg csokidiétán van, ez fogyiport zabál, az meg tablettát szed. Bang, hát a lista végtelen. De tudod mit? Neked egyik mellett sem kell döntened. Nem kell beállnod egyik sorba sem, hogy aztán bigott módon védd az igazad. Megdöbbentő, és számomra tökéletesen undorító az a fajta tudományos arrogancia, amivel az emberek viseltetnek egymás iránt. Tedd meg az első lépést: dönts úgy, hogy mindenkinek meghagyod, járja azt az utat, amit szeretne. Nem kell, sőt egyenesen tilos hittérítéssel foglalkoznod. Ne kommentelgess százszámra arról, hogy csak az a jó módszer, ami neked bevált, és ne is higgy ezeknek. Nincsenek csodaszerek, nincsenek csodamódszerek. Mind különbözőek vagyunk. Vegyünk csak egy elképesztően közönséges példát: fejfájás. Tudod mennyi oka lehet a fejfájásnak? Tengernyi. Honnan is lehetne bárki biztos abban, hogy az ő módszere valóban azt a problémát fogja megoldani, ami miatt az adott illetőnek fáj a feje? Lehet, hogy kimerült, lehet, hogy frontérzékeny, lehet, hogy romlott a szeme, lehet, hogy egy vírus kerülgeti, és még kb ezer oka lehet. A gyógymódnak is a kiváltó okot kellene megszüntetni. Nem lehet sablonokat felállítani, és nem lehet beleőrjíteni embertársainkat ebbe az esztelen kapkodásba. Van élettan, van biokémia. Ezek tények. Van táplálkozástudomány, alapos. De te még akkor is egyén vagy, egyéni. Neked leginkább arra van szükséged, hogy megfigyelj. Ez hiányzik nagyon az életünkből: figyelj a testedre, mert üzen. Ne csak akkor figyelj rá, amikor már ordít! Hogy akkor mégis hogyan indulj el? Tájékozódj, tapasztalj, próbálkozz, keress hiteles forrásokat. A legfontosabb mindig az arany középút. Jó elcsépelten hangzik, ugye? Pedig még mindig és mindörökké érvényes lesz. Nem kell semmilyen drasztikus megoldáshoz folyamodnod: haladj lépésenként. Adj időt magadnak, és közben végig figyelj. Étkezz rendszeresen keveset. Nem lenne szabad reggeli nélkül elindulnod otthonról, még akkor sem, ha most kiröhögsz. Ez irtó fontos. Akkor is reggeliztem, ha hajnali ötkor indultam műszakba. Ne a kifogásokat keresd, szokj le az önigazolásról, inkább alakítsd át a szokásaidat. Figyelj oda, hogy minden szerepeljen a listádon, és tudom, hogy tudod, mi az, amit nyugodtan elhagyhatsz. Legyen zöldség, gyümölcs minden nap, meg tiszta víz. Ehetsz szalonnát, miért ne? Mértékkel, és ha tudod, akkor ne nagyüzemi kucuból. Edd meg azt a hagymát is, jó lesz az. Nagyanyáink is bírták. Ne feledd azt a savanyú káposztát se. Ilyenkor ne a kényszerérett, semmiízű paradicsomot keresd, nem érsz el vele semmit, csak indokolatlanul sok növényvédőszert veszel magadhoz. Ismered te ezeket a dolgokat mind. Csak nehezebb főzni, mint a készet megvenni, és gyorsan bekapni útközben. Magadért teszed. Ha utolér a baj, már inkább főznél, csak gyógyulj meg végre. Gondolkozz előre!

Ebben a kis cikkben nem áll szándékomban feltérképezni ezt a területet, most kezdetnek azt az egyetlen egy, de annál nehezebb irányelvet vezessük be az életünkbe, hogy a táplálkozásunkban rendet teremtünk. Szánjunk időt a napi ötszöri étkezésre, és a nasizást, a „csak gyorsan bedobok valamit”- jeligét el kell felejteni. Tudatosítsd most ezt: egyensúlyra törekszel. Nem baj, ha megettél egy kis csokit. Nem baj, ha megittál egy pohár bort. Nem baj, ha ma épp nem úgy sikerült, ahogy tervezted. Ne büntesd magad, mert a helyes táplálkozás az egészet szolgálja. A jól megválogatott ételek energiával töltenek fel, és nem lehúznak. A boldog tested pedig képes arra, hogy szolgáljon téged. Csak néhány olyan dolgot engedj el, amire valóban nincsen szükséged: a szénsavasra, az édességre, az olajban sütésre, az adalékanyagokra, édesítőszerekre, a készételre (gyorsétteremre se!), a sokra, a rendszertelenre… A listát pedig te magad bővíted majd! Figyelj a jelekre! Lehet, hogy másnak nagyon beválik valami, amire te érzékeny vagy, akkor mellőzd.

Manapság ezt éljük: nincs idő megtermelni magunknak a növényeket, nincs idő tartani az állatot, de arra mindenképpen törekedhetünk, hogy megbízható helyről szerezzük be az élelmiszereinket. A gazdálkodás hiánya még nem mentesít bennünket attól, hogy tisztában legyünk ételeink mibenlétével. De ne akarj mindent egyszerre! A türelem a legjobb barátunk legyen, ha életmódot szeretnénk reformálni. Jó néhány irányelv van, amit szem előtt kell tartanunk, most csak ezt az egyet emelem ki: egyensúly a táplálkozásban. Gyönyörű magyar szó: táplálkozás. A testedet táplálni kell. Ha nem jó az üzemanyag, ha te mindenáron benzint akarsz a dízel motorodba önteni, ne csodálkozz, hogy nem működik. Türelem, tájékozódás, befelé figyelés. Holnap már reggelivel kezdj!

Az egyensúlyteremtés további lépéseit a következő bejegyzésekben keresd ;)

A Csillagbérc blog a Mama Manisha Mesék és Jóga részeként nőknek, anyukáknak, gyógyulni vágyóknak, útkeresőknek, úton levőknek, együttrezgőknek, spirituristáknak szolgáltat egy helyet, ahol a lélek pár percre megpihen, ahol kérdések ébrednek, és válaszok születnek.

További mesés és jógás tartalmakért pedig látogass el a

honlapunkra: www.mamamanisha.com illetve a

Youtube csatornánkra: https://www.youtube.com/@MamaManishaYoga

És csatlakozz hozzánk a közösségi média felületein is

Facebook: https://www.facebook.com/mamamanishayoga

Instagram: https://www.instagram.com/mamamanishayoga/

Pinterest: https://hu.pinterest.com/mamamanishamesei/